Kategóriák

Ferry Jean-Marc - Thibaud Paul: Vita Európáról

Nagyítás Ferry Jean-Marc - Thibaud Paul: Vita Európáról
Bruttó:

1 687,5 Ft / db
2 250,0 Ft / db

Raktáron
Érdeklődés a termékről
Ferry Jean-Marc - Thibaud Paul: Vita Európáról termék értékelése, véleményezése


Értékelés elküldése
Érdeklődés a(z) Ferry Jean-Marc - Thibaud Paul: Vita Európáról termékkel kapcsolatban
Üzenet küldése

FORDÍTOTTA: BALÁZS PÉTER

A Közösség jövőjével kapcsolatos kérdések megtárgyalása többé nem dőlhetnek el miniszteri dolgozó- és előszobákban: Európának nyilvános vita tárgyává kell válnia. Paul Thibaud és Jean-Marc Ferry jelen kötetünkben olvasható írásában a vita legfontosabb elemeit veszi részletes elemzés alá. Egyikük sem tekinti feladatának, hogy egyenként felvázolja az összes intézményi formát, amelyet Európa – legalábbis elvont politikatudományi szempontból – ölthetne. Egyikük sem veszi például igazán komolyan az Antoine Winckler által felvázolt birodalmi modellt, amelyben Európa egységét kizárólag a közös jogrend garantálná . Egyikük sem tekinti elfogadhatónak az európai nemzetállam eszméjét, amely azon az elképzelésen alapszik, hogy a nemzetállamok kiépülésének és megszilárdulásának XVII-XIX. századi folyamatai megismételhetők, ezúttal magasabb szinten. Egyikük sem tartja elképzelhetőnek az amerikai típusú szövetségi állam európai meghonosítását, hiszen tisztában vannak azzal, hogy az amerikai és az európai történelem alapvetően eltérő fejlődési irányt követ. Paul Thibaud és Jean-Marc Ferry szellemi ütközete viszonylag behatárolt területen zajlik, ám annál mélyrehatóbb: behatárolt, hiszen szerzőink az intézményi utópiákkal való játszadozást elkerülve kizárólag az ésszerű és megvalósíthatónak tűnő politikai lehetőségeket tárgyalják; mélyreható, mert Thibaud és Ferry azt a lényegi fontosságú kérdést vizsgálják, hogyan lehetséges meghaladni a klasszikus nemzetállamok közötti együttműködés szervezett és intézményesült formáit.


A vitaindító írás szerzője, Paul Thibaud azt vizsgálta, milyen kapcsolat áll fenn az európai eszme és a demokrácia fejlődése között. Gondolatmenetének kiindulópontján attól való félelmét találjuk, hogy az európai integráció felgyorsítja demokratikus társadalmaink kifulladásának, entrópiájának szerinte egyébként is fenyegető folyamatát. Thibaud hangsúlyozza, hogy egy politikai közösség nem épülhet kizárólag az emberi jogokra és a piacra. Attól tart, hogy óvatlanságunk következményeképpen Európa megvalósítja majd a modern individualizmusban rejlő borzalmas lehetőségeket: meggyengül a társadalmi kötelék, kiüresednek a közös értékek, s a felelősségvállalás ethoszának helyét fokozatosan a jogi, jogászias gondolkodás veszi át. Ennek megfelelően Paul Thibaud a nemzeti eszme és a demokratikus politika alapvető összetartozására helyezi a hangsúlyt. A nemzeti eszméhez való ragaszkodás Thibaud szerint nem jelenti sem az önazonosság megszállottságig menő túlhajtását, sem pedig a szuverenitás megosztásának teljes elutasítását. A nemzet elsősorban a honpolgári felelősségvállalás (la préoccupation civique) eszméjével kapcsolódik össze. Rövid történeti elemzésében Thibaud kiemeli, hogy Európa politika- és kultúrtörténete összefonódott a nemzetállamisággal, így nem véletlen, hogy a Közösség jövőjét kizárólag a „nemzetek társasága” klasszikus perspektívájában képes elképzelni. Véleménye szerint nem „az európai parlamentarizmus Bábel tornyának” létrehozásán kell fáradoznunk – ez utóbbi ugyanis csak zűrzavart vagy zsarnokságot, azaz végső soron mindkét esetben önkényt volna képes teremteni – hanem az európai nemzetek képviselői számára kell nyílt és szabad játékteret teremtenünk. Paul Thibaud tehát látszólag a „nemzetek Európájának” hagyományos álláspontját védelmezi, valójában azonban jelentős mértékben kiszélesíti és megújítja a szóban forgó koncepciót. A nemzetek megóvásának és fenntartásának szerzőnk szerint kizárólag akkor van értelme, ha azok készek fokozatosan „europanizálódni”, azaz egyre növekvő mértékben közeledni egymáshoz. Ezt az elképzelést Thibaud azzal egészíti ki, hogy az európai országokban meg kell erősíteni a nyilvános vita és a honpolgári felelősségvállalás intézményeit, azaz az európai integráció folyamatát a demokrácia elmélyítésének szolgálatába kell állítanunk.


Válaszában Jean-Marc Ferry egészen más szemszögből vizsgálja a kérdést. Írásában azt rója fel vitapartnerének, hogy az merev „politikai kommunitarizmusától” vezéreltetve az európai integráció folyamatára olyan zérus összegű játszmaként tekint, amelyben az egyén és a fogyasztó nyeresége szükségszerűen a honpolgár veszteségeként jelentkezik. Jean-Marc Ferry álláspontja szerint a piac nagy szerepet játszott mind az egyén, mind a közösség szabadságának megteremtésében, ami azt jelenti, hogy szerzőnk nem lát ellentmondást a cserekapcsolatok (échanges) szférájának bővülése és a demokratikus ideál elmélyítése között. Ferry vitapartnerétől teljesen eltérő módon értékeli a politikai mezőben bekövetkező változásokat, hiszen a politika szféráját nem tekinti egységes egésznek (bloc). Ellentétben Thibaud-val, Ferry nem lát ellentmondást a szabályozó hatalom közösségi szintre emelkedése és a nemzetállamok szuverenitásának megőrzése között, mi több, a folyamat egészét pozitívan értékeli, hiszen állítása szerint ez a kettősség a politikum egészén belül a „technikai-szabályozó funkciónak” a politikai jellegét erősebben őrző „kritikai funkciótól” való, szükségszerű elválásaként értelmezhető. A közösségi jog és a szupranacionális gazdasági szabályozás Ferry szerint tehát nem kérdőjelezi meg a nemzetek ahhoz való jogát, hogy továbbra is a demokratikus vita és az újraelosztás letéteményesei maradjanak. Hiszen ha a politika egészének a nemzetállam égisze alatt kellene működnie (ahogyan azt Paul Thibaud szeretné), akkor nem lehetne politikai formát találni Európának attól kezdve, hogy az európai szuperállam formáját elvetjük. Jean-Marc Ferry szerint tehát kizárólag a politikum különböző funkcióinak egymástól való elkülönítése jelenthet megbízható intézményi megoldást Európa számára. Ily módon kap értelmet a (szabályozó hatalomként értelmezett) közösségi hatalom elkülönülése a tulajdonképpeni politikai (honpolgári) szférától. Ferry ezenkívül azt is kiemeli, milyen nagy jelentőséggel bír a polgárok többsége által magáénak vallott közös európai kultúra térhódítása.

 

Pierre Rosanvallon

A L'Harmattan Kiadó - Webshop webáruház cookie-kat használ annak érdekében, hogy a webáruház a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a webáruházban, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Bezárás