A kötet különböző tudományterületekről származó klasszikus és mai, külföldi és magyar szerzők művein keresztül hívja fel a figyelmet a pszichológia és a feminista megközelítések megkerülhetetlen kapcsolódási pontjaira. A könyv egyszerre mutatja be a feminizmus pszichológiára gyakorolt hatásának történeti alakulását és annak különböző irányait. 

A pszichológia kutatási területei, tudományos megközelítései és módszerei jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Paradigmaváltásként fogható fel a tudós pozíciójának megkérdőjeleződése, a tudomány átpolitizáltságának felismerése és ezzel egy időben a diskurzív megközelítések és kvalitatív módszerek térnyerése. E változások kikényszerítésében kiemelkedő szerepet játszott a kezdetben kizárólag politikai mozgalomként útjára induló feminista irányzat. A mára többféle irányzatot, megközelítést jelentő feminizmusok – közelebbről nézve már nem is annyira indokolt az egyes szám – az elmúlt néhány évtized alatt intézményesen elfogadott tudományos diszciplínákká váltak. Azonban ez alatt az idő alatt sem szakadt meg kapcsolatuk a nemek esélyegyenlőségéért folytatott küzdelemmel.

A feminizmus a pszichológiában rejlő részrehajlások felett sem siklott át. Számos univerzálisnak hitt pszichológiai axiómát kérdőjelezett meg, új módszereket vezetett be és átfogalmazta a nemi szerepekre, nemi identitásra, testre, szexualitásra vonatkozó pszichológiai kérdéseket és válaszokat. 

A feminizmus, a nőtudomány, majd a társadalmi nem (gender) tanulmányok fokozatos beáramlása és egyre szélesebb legitimációja nem hagyta érintetlenül a Magyarországon folyó társadalomtudományi kutatásokat sem. Ennek ellenére a feminista kritikai elméletek hatása máig elenyésző maradt a pszichológiai kutatásokban. A kötet tanulmányai különböző szempontok szerint, elméleti és gyakorlati oldalról közelítve mutatják meg, hogy a társadalmi nem szempontja, a kritikai feminista elméletek érvrendszere hogyan vált a pszichológiai kérdések szükségszerű részévé.