Kategóriák

Márton Tünde Mária(szerk.): A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650

Nagyítás Márton Tünde Mária(szerk.): A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650
Bruttó:

3 000,4 Ft / db
4 000,5 Ft / db

Nincs raktáron
Érdeklődés a termékről
Márton Tünde Mária(szerk.): A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650 termék értékelése, véleményezése


Értékelés elküldése
Érdeklődés a(z) Márton Tünde Mária(szerk.): A Szent-Erzsébet Ispotály számadáskönyvei 1601-1650 termékkel kapcsolatban
Üzenet küldése

A számadások szövegét közzéteszi:
Flóra Ágnes, Márton Tünde Mária és Mihály Ágnes

A bevezetőt írta:
Rüsz-Fogarasi Enikő

A rezümét összeállította:
Flóra Ágnes

Már a középkortól kezdve, több más intézménnyel együtt, a városi élet szerves hozzátartozója az ispotály. Minden korban a társadalmi szükségnek megfelelően alakult az ispotályok sorsa és megítélése. Az ispotályok – főként középkori – történetével a nyugati szakirodalom szinte
folyamatosan foglalkozik. Magyarországon is a kilencvenes évektől kezdődően egyre többen írtak ispotályokról, egyre több tanulmány született ezzel a témával kapcsolatosan. Romániában viszont a középkori és kora újkori ispotályok története teljes mértékben hiányzik. Bukarestben a 18-19. századi ispotályokról és kórházakról több feldolgozás látott napvilágot. Azonban az erdélyi középkori és kora újkori ispotályokról csupán mellékesen, más témákkal kapcsolatosan írtak, egy módszeres kutatás ezen a területen nem igazán volt. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az a 2002-ben Kolozsváron alakult kutatócsoport,amelynek célja az erdélyi ispotályok történetének feltárása, és amelynek munkássága nyomán már a második forráskötet és több tanulmány látott napvilágot. Ez a csoport a hosszabb távú kutatásait a kolozsvári ispotályokkal kezdte el. Ezeknek a kutakodásoknak köszönhetően tisztázódott a kolozsvári ispotályokkal kapcsolatos kérdések közül több is. Elsőként világossá vált, hogy Kolozsvár történetében három ispotály is létezett. A Szent Erzsébet, a Szentlélek ispotály és a Szent Jóbról elnevezett ispotály. A legrövidebb ideig működött a Szent Jóbnak szentelt, avagy a ragályos betegeket ellátó ispotály. A Szentlélek ispotály bizonyítottan a 15. századtól a 17. század végéig működött, míg a Szent Erzsébet ispotály tevékenysége teljes bizonyossággal állítható már a 14. század közepétől el egész a huszadik század közepéig.

A L'Harmattan Kiadó - Webshop webáruház cookie-kat használ annak érdekében, hogy a webáruház a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a webáruházban, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Bezárás