Magyarország európai uniós csatlakozását követően a magyar érdekek közösségi megjelenítése már nem kizárólag állami-diplomáciai feladat, hanem minden érintett hazai gazdasági és társadalmi szereplő számára létező kihívás. Versenytársaink többsége ugyan egyelőre nálunk nagyobb tapasztalatokkal és kiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkezik az uniós arénában, ám a közösségi tér érdemi lehetőségeket kínál az alkufolyamatokban,a szövetségkötésben és a támogatások cseréjében való kezdeményező részvételre.

Az érdekérvényesítési kultúra fejlettsége ugyanakkor minden tagállam esetében meghatározó az uniós érdekérvényesítés és végső soron a tagállami működés eredményességét illetően. Ez ismét felhívja a figyelmet a hazai mezoszféra hiányosságaira, melyek orvoslása nem csupán a közpolitikai döntések minőségét, de a politikai rendszer konfliktuskezelő képességét is javíthatja.A kötet mindezen jelenségekre reflektál. Bemutatja a közösségi döntéshozatal érdekérvényesítési rendszerét, annak főbb szereplőit, formális és informális fórumait és szabályait, valamint újdonságot jelentő kísérletet tesz a magyar uniós érdekérvényesítés hátterének, intézményi pozícióinak és kihívásainak feltárására. Egyúttal értékeli a hazai közpolitikai érdekérvényesítési rendszer elmúlt két évtizedben végbement átalakulását, valamint az e téren tapasztalható legfontosabb aktuális fejleményeket.