Kategóriák

Veszprémi Nóra: Fölfújt pipere és költői mámor

Nagyítás Veszprémi Nóra: Fölfújt pipere és költői mámor
Bruttó:

1 875,0 Ft / db
2 500,0 Ft / db

Raktáron
Érdeklődés a termékről
Veszprémi Nóra: Fölfújt pipere és költői mámor termék értékelése, véleményezése


Értékelés elküldése
Érdeklődés a(z) Veszprémi Nóra: Fölfújt pipere és költői mámor termékkel kapcsolatban
Üzenet küldése

A magyar romantika képzőművészetét leggyakrabban a nagyszabású, fennkölt történeti festményekkel azonosítják; olyan alkotásokkal, amelyek a nemzetet mint közösséget szólították meg. Az egykorú műkritika fő vonulata ezt várta el a képzőművészettől – de vajon a kritikusok elvárásai egybeestek a közönség ízlésével? Mit tudunk a reformkori közízlésről, és milyen egyéni befogadói stratégiák létezhettek a nemzeti művészet elvárásrendszerének árnyékában? Ez a könyv a műélvezet olyan formáit rekonstruálja, amelyek a műalkotást nem a közösséghez szóló nemzeti művészet, de nem is az „érdekmentesen tetsző” tiszta esztétikum, hanem például a rettegés, az izgalom, a szerelmi vágy fogalmi keretei között szemlélték. Eközben arra keresi a választ, hogy az európai romantika művészeti nézetei, motívumai mennyire voltak jelen népszerű formában a magyarországi közgondolkodásban, és hogyan befolyásolták a műalkotások értelmezését. Szó esik a magyar romantika „rettenetes” vonásairól, a romantikus művész lenyűgöző, de gyakran rémisztő alakjáról, valamint arról, hogy a reformkori lapok hogyan vontak párhuzamot szerelem és művészet között. Mindez pedig olyan képek elemzéséhez nyújt új szempontokat, mint Barabás Miklós Galambpostája, Borsos József Elégedetlen festője vagy Madarász Viktor A bujdosó álma című festménye.

Veszprémi Nóra 2014 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Intézetének oktatója. Előtte a Magyar Nemzeti Galériában dolgozott szerkesztőként, majd főmuzeológusként. PhD-disszertációját 2012-ben védte meg az ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Iskolájában. Kutatási területe a 19. századi magyar és osztrák vizuális kultúra, különös tekintettel a nemzeti identitástudat formálódásának képzőművészeti vonatkozásaira, illetve a biedermeier művészetére. Könyve jelent meg Barabás Miklósról (2009) és Madarász Viktorról (2014); a Magyar Nemzeti Galériában társkurátorként részt vett a Borsos József-életműkiállítás (2009; Békefi Eszterrel, Aczél Eszter Krisztinával és Farkas Zsuzsával), valamint a XIX. Nemzet és művészet: Kép és önkép című kiállítás (2010; Király Erzsébettel és Róka Enikővel) megrendezésében. Tanulmányai kiállítási katalógusok mellett a Művészettörténeti Értesítő, az Ars Hungarica és az Art Bulletin hasábjain jelentek meg.

A L'Harmattan Kiadó - Webshop webáruház cookie-kat használ annak érdekében, hogy a webáruház a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a webáruházban, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Bezárás