Keresés
Kategóriák

Szilágyi Zsolt: Föld és hatalom

Nagyítás Szilágyi Zsolt: Föld és hatalom
  • Megjelenés: 2017
  • Terjedelem: 450 oldal
  • Kötészet: puhatáblás, ragasztókötött
  • ISBN: 9789634142539
Bruttó:

3 742,5 Ft / db
4 990,0 Ft / db

Raktáron
Érdeklődés a termékről
Szilágyi Zsolt: Föld és hatalom termék értékelése, véleményezése


Értékelés elküldése
Érdeklődés a(z) Szilágyi Zsolt: Föld és hatalom termékkel kapcsolatban
Üzenet küldése

Kecskeméten a 20. század elejére olyan kedvező birtokstruktúra alakult ki, amely alapját képezte a kibontakozó exportpiacnak. Ez és a település török kori múltja olyan képzetet keltett a kortársakban, mintha a város gazdag lenne, amihez felfokozott elvárások egész sora társult. Móricz Zsigmond, Németh László vagy Erdei Ferenc példaként állították Kecskemét idealizált képét olvasóik elé. Elhallgatva, hogy a viszonylagos jólét mögött példátlan méretű volt a gazdák eladósodása. Hiszen a föld volt a helyi társadalomban a mobilitás legfőbb záloga. A földdel esély volt nemcsak a jobb anyagi körülmények megteremtésére, de a „kecskeméti társadalomban” való felemelkedésre is. Az 1920-as évek második felétől fellendülő kecskeméti gazdaság, a növekvő tőkefelhalmozás többek számára utat nyitott az elitbe. A látványos vagyonosodás szinte tapinthatóvá vált a harmincas évekre, nem kis feszültséget keltve ezzel a helyi társadalomban. A leggazdagabb rétegek vagyona a világgazdasági válság éveiben a telekspekulációk révén tovább gyarapodott, miközben a virágkorát élő kereskedőréteg a prosperáló gyümölcsexportból hatalmas hasznot húzott.

Az idealizált kecskeméti elitet a családcentrikus viselkedés, a közismertség, a vég nélküli munka, a szorgalom, az önzetlenség és a jótékonykodás jellemezte – legalábbis a kortársak elvárása szerint. Az 1930-as években ez a kép vált általánossá, de az ábrázoláson feltűnt még a finom modor és a konfliktuskerülő jellem is mint elvárt tulajdonság, melyek nélkülözhetetlennek bizonyultak a társasági élet középpontjába való kerüléshez. Ezenkívül sokat számított, ha valaki régi, köztiszteletben álló, helyi család sarja volt. Ami persze nem jelentette azt, hogy a nem helyi születésűek ne kerülhettek volna az elibe. Hiszen voltak, akik máshonnan érkezve látványos pályát futottak be. Útjuk legtöbbször együtt járt a befogadás, a „kecskemétivé válás” folyamatával, amelynek a „gazdastátus” megszerzése és megőrzése központi eleme volt.

 

 

Szilágyi Zsolt (1980) történész, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a dualizmus kori és a két világháború közötti magyar társadalom történe-te, a Kárpát-medence történeti földrajza. Benda Gyula díjas (2007) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Emléklap kitüntetettje (2016).

A L'Harmattan Kiadó - Webshop webáruház cookie-kat használ annak érdekében, hogy a webáruház a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a webáruházban, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Bezárás