Kategóriák

Rónai András: A kifejezés

Nagyítás Rónai András: A kifejezés
  • Megjelenés: 2017
  • Terjedelem: 194 oldal
  • Kötészet: kartonborított, ragasztott
  • ISBN: 9789634142096
Bruttó:

1 875,0 Ft / db
2 500,0 Ft / db

Raktáron
Érdeklődés a termékről
Rónai András: A kifejezés termék értékelése, véleményezése


Értékelés elküldése
Érdeklődés a(z) Rónai András: A kifejezés termékkel kapcsolatban
Üzenet küldése

Észre sem vesszük, és kifejezünk valamit valaki számára. Hogy van ez? Már egy kifejezés alanyai vagyunk, mielőtt ezt akarnánk, és egy kifejezési helyzet foglyai anélkül, hogy tudnánk róla. A másik pedig már ennek a tárgyiasult kifejezésnek az értelmezője anélkül, hogy ez a szándékában állt volna. Kié a kezdeményezés? Mit jelent egy ártatlan mozdulat? Mit akarok mondani? A kifejezés nem csupán a hétköznapi nyelvhasználat és az interszubjektív viszonyok egy jól körülírható esete, hanem alapvető fenomén. A kifejezés önálló életet él, és ezzel megmutatja az interszubjektív tér működését. Rónai András könyve ebből a paradox struktúrából épít fel egy egész filozófiát, ami számtalan vicces és komoly, mindannyiunk életében előforduló helyzet megvilágító elemzésével értelmezi újra a nyelv pragmatikus működését és az interszubjektivitás kérdéseit.

Ullmann Tamás, egyetemi tanár, ELTE

 

A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás „interszubjektív terét”: egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is „saját magából” (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva. Filozófiai antropológián itt azt értem, hogy valaki vette magának a bátorságot arról gondolkodni: mit jelent – a kifejezés szempontjából – embernek lenni.

Kállay Géza, egyetemi tanár, ELTE

 

„A megszólítással minden megváltozott és semmi sem változott meg; a megszólítás pillanatszerű, de pillanata rögtön múlttá lesz. Mindezt illusztrálhatja az a geg is, amit óvodás korunkban gyakran játszottunk el egymással.

– András!

– Tessék!

– Semmi, csak a nevedet gyakoroltam.

Itt a poén pont az, hogy a viccelő magát a megszólítást második lépésben semmisnek nyilvánítja – miközben az egész geg éppen arra épül, hogy ettől függetlenül a megszólítás megtörtént és visszavonhatatlanná vált (hiszen különben nem volna poén látszólag visszavonni). Semmit nem tudtunk meg a másiktól, ami keveset megtudhattunk volna, azt is visszavonta, semmilyen megfogható tartalommal nem bővült a világunk – de megnyílt a kifejezés tere.”

Rónai András (1976) filozófus, szerkesztő, zenei szakíró. Az ELTE-n végzett tanulmányai után a Debreceni Egyetemen védte meg a kifejezésről írt PhD disszertációját. A Magyar Fenomenológiai Egyesület alapító tagja, az Aspecto filozófiai folyóirat alapító szerkesztője. Zenei szakíróként a Quart.hu szerkesztője volt, dolgozott az Origo.hu, majd a VS.hu szerkesztőségében, újabban több zenei lapban olvashatók írásai (Europavox, Recorder, Dal+Szerző).

 

A L'Harmattan Kiadó - Webshop webáruház cookie-kat használ annak érdekében, hogy a webáruház a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a webáruházban, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Bezárás