A „tisztes munka”, mint a társadalmi integráció kulcsfontosságú kategóriája, az elmúlt évszázadok alatt jelentős fogalmi és tartalmi változásokon ment keresztül. A munka kettős jellege (büntetés - jutalom) végighúzódik az egyes történelmi korszakokon, de, hogy ennek mikor melyik jellemzője válik meghatározóvá a társadalom többsége számára, az leginkább a gazdasági, társadalmi, ideológiai környezettől függ.

Az aktív keresőkorúak közel fele ma már nem jut a hagyományos értelemben vett munkához. A „tisztes munka” társadalmi szerepének térvesztése számos konfliktus forrása. A társadalom számára elfogadható alternatív paradigmák hiánya miatt sokan úgy vélik, kísérletet kell tenni a munkaparadigma tekintélyének és társadalomszervező szerepének helyreállítására, a teljes foglalkoztatás megvalósítására.
A kötet szerzője annak áttekintésére vállalkozik, hogy az elmúlt évtizedek során milyen megoldási kísérletek születtek a jóléti állam alapvető feltételeként definiált teljes foglalkoztatás biztosítására Európában és Magyarországon.