A kötet három tanulmánya három eltérő nézőpontból, de azonos irányultsággal közelíti meg a keresztény erkölcs alapelveinek sokat vitatott kérdését. Heinz Schürmann írása azt vizsgálja, mennyiben tekinthetők kötelező érvényűnek az újszövetségi, elsősorban is a Pál apostol által kifejtett erkölcsi intések. Joseph Ratzinger a kereszténység lényegét a helyes tanítással illetve a helyes életgyakorlattal azonosító megközelítések feszültségének terében a hit és az erkölcs normatív szabályozásának kérdését vizsgálja. Hans Urs von Balthasar kilenc átfogó szempont bemutatásával a keresztény etika egészét vázolja fel: az újszövetségi kinyilatkoztatásban megvalósuló beteljesedés elemzésén kívül kitér a keresztény erkölcs nem-keresztény előfeltételeire és a kereszténység "utáni" antropológiai etika problémáira.